Önkéntes tábor Kenyában

Képek és beszámolók a Van egy téglám Kenyában projekt önkéntes táboráról.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: focimezek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: focimezek. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 9., szerda

A nagy nap


Focipálya- és csapatavató ünnepség...
...a múlt héten sikeresen lezajlott! Balázs leveleiből összevágtam az előtte és az utána közölt beszámolókat. A minap átérkezett képeket is feltöltöttem (mint a mellékelt ábra mutatja:D)!
Előtte:
"Holnap is nagy nap van, tudniillik holnap avatjuk fel a focipályát meg a focicsapatot. Focipólók nélkül sajnos…
egyszerűen nem értem meg azt a fickót, akivel a bizniszt csináltuk. Mind csak ígérte, ígérte, hogy érkeznek a pólók, aztán sehol semmi. De a pólók már készen vannak Nairobiban, csak az eljuttatásban vannak valami zűrök, amit nem igazán értek, de mindegy na… ilyen ez… Azért mégiscsak boldog nap lesz a holnapi. Meghívtunk 2 iskolát is, akik ellen játszani fogunk. (Igazi, hivatásos bíró is lesz, piros meg sárga lapokkal a szíve alatt). Azonkívül lesz kötélhúzás, zsákban ugra, meg diplomaosztás a legjobb játékosoknak, tea meg mandazi (fánk, fánkó, pánkó)… és sok fontos meghívott. A meghívottaknak 2 láda üdítőt vásároltunk. Szép nap lesz ugye?"
Utána:
"Megvolt a foci-nap. Nagyon hangulatos volt sok száz emberrel, szpícsekkel, diplomákkal, zsákban ugrás, kötélhúzás... jól megszerveztük... szép nap volt."

2010. május 17., hétfő

Munka és támogatás

Munka, munka, munka… és hogy mi történik a támogatásból…
  • Még mindig ásás a téma. A munkásokat fizetjük a támogatásból összegyűlt pénz egy részéből. (3 munkás) Nagyon jó munkát végeznek. Ezzel a lehetőséggel őket is segítjük, mert ezek az emberek halászok, de a halászásból egyszerűen nem tudnak megélni, mert a halak száma nagyon lecsökkent (van olyan, hogy egész nap semmit nem fognak), és ezért az egész család éhezik. A másik probléma pedig az, hogy itt mindenki illegálisan halászik, mert kisszemű hálót használnak, amivel kifogják a növendékhalakat, amiket nem lenne szabad. De a nagyhalak kifogásához szükséges eszközöket, meg technikákat anyagi okok miatt nem tudjak alkalmazni. Ezért a parti őrség időről időre letartóztat egy-egy halászt, és elveszik a halójukat, a halászt pedig börtönbe zárják, amíg nem fizeti ki az óvadékot… de hogy fizesse ki???...Az itteni rendőrség nagyon korrupt meg kegyetlen, kihasználják az embereket. ...az afrikai börtön pedig nem egy kellemes hely. Sam unokatestvére járt így. Börtönben volt pár napig, ahol csak azért nem verték meg, mert volt néhány halászismerőse. Kölcsönből kifizette az óvadékot, most meg alkalmaztuk, hogy segítsük ezzel a kis pénzzel is. Mert ha egy halásztól elveszik a hálót az "nagy átok" neki… nem kevés pénzbe kerül új hálót fonni… szóval az ásás folyik, remélhetőleg ezen a héten befejezzük, és akkor nekikezdünk a szerkezet félhúzásának, meg az alap öntésének… a támogatásaitokból erre a célra spórolt összegből.
  • A munkásoknak napi két kaját is állunk: nyojo (kukorica meg paszuly összekeverve:igazi energia bomba) meg tea.
  • A támogatásból vettem egy nagy 10 kilós kalapácsot, meg 2 kővésőt, ami felgyorsította a munkálatot…
  • Vettem egy új kamerát Kisumuban, mert a régi meghalt. Ezt a kamerát itt hagyom a projektnek, hogy a későbbiekben tudjanak nekünk képeket küldeni… elég drágák itt Afrikában a technikai cuccok… ez a kamera a legolcsóbb volt az egész városban… 90 euró…
  • Wilfreddel utaztam Kisumuba, ahol a kamerát meg a kalapácsot vettük. Nagyon hálás volt ezért az utazásért, még sosem volt ekkora városban, csak úgy ámult mindenen, ahogy a nagy bevásárlóközpontokban sétáltunk. Az utazást meg a varosban való kajálást is a támogatásból sikerült fizetni…
  • A szülinapom megszervezése, nagy kajálás: kb. 30 euró. Most biztosan mindenki jóllakott!!!
  • A megvert asszony megsegítése is elég sok pénzbe került, mert egy elég távoli kórházba kellett elvigyem, ahol röntgent tudtak készíteni… kb 10 euró
  • Saját magam kezelése… malária meg a büdös giliszták
  • Köteleket vettem a kecskéknek :5 euró (első alkalommal történt meg mióta itt vagyok, hogy csúnyán becsaptak: 4 euróval!!!!!!!!!....5 kötél 1 euróba kellett volna kerüljön, és én 5eurót fizettem, mert nem voltam tisztában az árakkal… ne félj azóta megtanultam… másnap próbáltuk visszakövetelni a pénzt a nőtől, de persze mindent tagadott.
  • Barkácshoz vettem egy kalapácsot, egy fűrészt, sok-sok szeget, aracsetet (tapétaragasztó), 10 papírragasztót, ecseteket, superglue-t, lufikat
  • További pénzek mentek internetre, pikipikire, biciklim időnkénti javítására, meg néha besegítek a családi budzsetbe, mikor Samuel anyagi problémákkal küszködik, hiszen náluk lakom, és ők tartanak el.
  • Ja és megvettem edző társaimnak, Wilfrednek meg Johnnak az edző-ruhát, amit korábban említettem…. fülig ért a szájuk… ez is 30 euróba került. Adidas, nagyon jól néz ki, nem sokára meglátjátok…
  • Nem tudom hogy miért késik ennyit a focipóló, amit megrendeltünk a gyerekeknek… de már nagyon idegesítő. Június 1-én szervezzük meg a focipálya nyitóünnepséget. Nagggggyon remélem, addig a pólók is megérkeznek…

Na mostmár aztán igazán mennem kell… fiu-fitty… örvendtem a szerencsének…

2010. április 26., hétfő

Garden-partik és információk

Az utóbbi időben sok meghívást kaptam a környéken. Nagyon jó, poénkodós kapcsolatban vagyok az internetklub főnöknőjével, aki ugyanannak a "Women Group"-nak a tagja, mint aminek Mrs. Odd is. A főnöknő meghívott tehát egy partira, amit Mr. és Mrs. Odd szervezett.

Mr Odd egy bosnyák milliomos, aki itteni útépítésekbe fektetett bele, és itt él néhány éve fekete feleségével egy szép nagy kertes házban. Szóval képzelhetitek milyen garden parti volt. Bosnyák milliomos társpartnerek szívták a drága cigarettájukat, kis, jól öltözött néger gyerekeket ringatva a térdükön, felváltva forgatták a nyárson már majdnem kész, ropogósra sült bárányt, miközben feldolgozott luo népzene ritmusára egy táncoló tömeg reagált. Aztán, hogy az ülő társaságot táncra késztessék, bevezették az "aki nem táncol, az fizet 1 euro" című játékot. Felálltam táncolni. Aztán titokban, csendesen visszaosontam a székemre, és beszélgetést próbáltam kezdeményezni néhány táncolni lusta - fizetni tudó milliomossal, erőltetve nevetve poénjaikon, mint Chandler a Friends című sorozatban a főnöke viccein. A hamar elhalt beszélgetést egy hideg, édes sörrel lenyomtatva idejekorán, 6 órakor, otthagytam a partit. Távozásom nem keltett nagy feltűnést. Hogy is?

Amúgy észrevettem magamon, hogy egy kicsit én is lehetőség-vadász lettem az ittlétem alatt. Feltehetően a környezetem hatására. Például titokban reménykedtem, hogy valamelyik milliomos, miután elbeszélgettem vele a kis focicsapatomról, meg a terveimről, a kezembe csúsztat egy százezrest, megveregeti a vállamat, és a fülembe súgja, hogy: "fel a fejjel, fiatalember!"

Egy másik, kellemesebb élmény a Muzungu-vacsora volt. Egy kedves önkéntes lány meghívta vacsorára az összes környékbeli fehér-bőrű önkéntest. Egy kinti teraszon ettünk finomakat, egy szép gazdag ház udvarán, majd miután végeztünk az étellel, gyertyafény mellett hallgattuk egymás történeteit, osztottuk a környék problémáit, mint valami okos emberek. Kint sötét, zajos eső zuhogott, megkétszerezve az est hangulatosságát.

Egy szafariról frissen érkezett ausztrál nő, vicces, érdekes történeteket mesélt a maszaj törzsről. A maszajok megtermett, nyurga, erős, gyorsfutó, jó nyomkövető harcosok, akiket nagyon sok helyen alkalmaznak éjjeli őrként, veszélyes helyeken éppen az előbb felsorolt tulajdonságaik miatt. A felnőtté válás próbatétele, az oroszlán szemtől szembeni lándzsával való legyőzése volt.

A maszajok főként tehén tenyésztéssel foglalkoznak, és étrendjük mindössze a tehénhúst, a vért, és a tejet tartalmazza... A tejet a tehén vérével vegyítve isszák. Ez a harcos törzs azt hiszi, hogy a világon az összes tehén az ő tulajdonuk (hajdan, mikor a világ keletkezett, egy nagy vihar volt, s egy hatalmas villámcsapás után, egy tehén hullott alá az égből a maszajok szent helyére), ezért még ma is előfordul, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül, megtámadnak egy-egy környékbeli törzset, hogy "visszavegyék" teheneiket. Mikor az ausztrál hölgy elmesélte, hogy hazájában egyes emberek 10-20 ezres csordák birtokosai, a maszaj szemei forogni kezdtek, és szerintem mindenét eladva, már az útlevél-megszerzés bonyodalmas és drága útjait járja.

Beszéltünk arról, hogy miért pont ez a része Kenyának a legnyomorultabb, a legszegényebb, miért itt van a legtöbb betegség. Ennek a legfőbb okai a luo szokások, hagyományok, meg a nagyfokú tudatlanság, ami a tanügy fejletlenségének egyenes következménye. Pl. a feleség öröklésének a hagyománya, "együttműködve" a tudatlansággal egyik legfőbb oka az AIDS gyors terjedésének. Ha meghal egy nőnek a férje, azt kötelezően egy családbeli testvér, vagy unokatestvér, vagy egyéb férfi rokon örökli. A tudatlanság egyik jele például, hogy a városban gyakran látni embereket, akik a tónak vizét isszák, és fürdenek benne, míg 10 méterrel fentebb más emberek, vagy tehenek a dolgukat végzik, mosakodnak, vagy mosogatnak (nem a tehenek) ugyanabban a tóban.

Ilyen dolgokról beszélgettünk, efféle történeteket meséltünk. Kellemes este volt.
 
  1. Információk, tervek, és munkám pontokba szedve:Az utóbbi időben a fizikai munka mellett, PR munkát végeztem. Érdeklődő önkéntesek leveleire feleltem, képeket küldtem nekik, a blogomra írogattam, a Kis Tükör kérdéseire felelgettem, környékbeli projektek munkáit látogattuk meg a főnökömmel, tapasztalatokat, ötletetek cseréltünk velük, más itteni önkéntesek révén európai szervezetekkel próbálunk kapcsolatokat építeni.
  2. Ezen a héten, szerdán, egy önkéntes-munkanapot szervezünk, hogy együtt haladjunk a "domb nagy ásásában", aminek helyén a tervezett önkéntes ház fog állni. Délelőtt teát meg valami harapnivalót adunk nekik, délben pedig egy jó ebédet kapnak: krumplipüré, marhahússal. A krumplipürét én fogom készíteni, mert az itteniek nem ismerik. Mindezt a támogatásból érkezett pénz egy részéből fogjuk megvalósítani. Továbbá munkásokat is fogunk fizetni a későbbiekben, akik speciális szerszámaikkal megkönnyítik majd az ásást.
  3. Mindenki nagyon hálás a támogatásért!!!
  4. Közeledik a focipálya és a csapat avatásának napja, már csak a megrendelt mezeket várjuk. A mezek készítői kijelentették, hogy a lealkudott árból egyszerűen képtelenek kihozni 20 pólót, tehát megemelték az árat 20 euróval.
  5. Ezen a héten önkéntes edző-partnereim motiválására, edző-tréninget veszek nekik, meg a későbbiekben pólót "Coach" felirattal. Nagyon lelkesek.
  6. Ha valaki fantáziát lát benne, meg könnyen meg tudja szervezni, a postai címre használt foci, meg akármilyen cipőket küldhet a gyerekeknek. Ezek nélkül elég sok baleset történik. Múlt héten például egyik purec lábfeje csúnyán megdagadt...

2010. április 14., szerda

Informaciok, pontokba szedve

Naplementék és Obama.
Emlékeztek? Meséltem, hogy John barátom a szüleimről akar elnevezni eukaliptuszfákat. Hát a táblácskákat el is készítette, de a fákat még nem sikerült még megvennie. Addig is a gyerekek szórakoznak vele. Hát nem aranyosak? Becsületszavamra.......
A kalapomat Wilfrednek adtam, mert úgy néz ki benne, mint Tamás báttyó kunyhója. Legalábbis engem rá emlékeztet.
Egy kép a mostani családomról. Itt mindenki fáradt. A két feleség a két szélén.
Itt lesz a kunyhóóó... Hahhahahahaha... Nagy munk(h)a, valószínű május végéig mind csak ásni fogunk. Egy 15 x 30 láb méretű házacskát szeretnénk ide felhúzni.
Május végéig izmos leszek.
Füvet fogunk ültetni a kiásott, majd elhordott földbe. Az elhordott föld lesz a ház "terasza".
Itt lesz a ház + a terasz.
Döcög, burrog, recseg, kattog, nyikorog, énekel, kancsalodik, 30 kilós, de az enyém...
Ezeknek a könyveknek a gyerekek rendkívül fognak örülni, főleg a "story book"-oknak, melyek olvasásával könnyen fejleszthető angol nyelvtudásuk.
  • Szinte egy hónap szárazság után tegnap végre esett egy kicsit az eső, de ez még mindig nem elég a növényeknek. A papaya-fák száradnak. A víztank még mindig szinte teljesen üresen áll.


  • Elkaptam az első komolyabb betegséget: tífuszláz. (Pedig be voltam oltva ellene). Hála Istennek, időben elmentem orvoshoz a tünetekkel (hasmenés, gyengeség, fejfájás), így nem veszélyes. Kaptam 200 mg oltást, most meg 10 napos gyógyszeres kezelés alatt vagyok. Jól érzem magam. Egyáltalán nem durva. A gyógyszerek elég drágák voltak (11 euro). A támogatásból érkezett pénzt használtam fel, remélem nem haragudtok meg.

  • Megjavíttattam Samuel régi biciklijét.(13 euróba került). Ezt használom mostanában, így nagyon sok pénzt megspórolhatok, mert nem kell a pikipikit (motor) fizessem a városig, ami oda-vissza 1 euro. Ez hasznos mind nekem, mind Samuelnek, mind pedig a következő önkéntesnek. Nagyon vagány tekerni a poros, köves úton. Persze mindenki röhög rajtam, hogy a muzungu biciklizik.

  • A támogatásból 30 euro értékben könyveket vásároltunk a gyerekeknek: matek, szuaheli, meg angol könyvek. Ezenfelül történetes könyveket (Story books). Küldök Krisztinának képeket, ő majd felteszi.


  • 17 euro értékben 2 további labdát vásároltam a csapatnak. Így az edzés vagányabb, több labdakezelést tudunk oktatni.

  • 70 euro értékben megrendeltem a focimezeket, számokkal, csapat név felirással. Zöld, fehér gallérral, kapusoknak piros. Május elejére várhatóak.

  • További pénzeket internetre, pikipikire, gyógyszerekre költöttem.


A maradék pénz pedig valószínű az alábbi projektre fog menni


Ami NAGYON FONTOS ÉS TERVBE VAN VÉVE: Samuel nagyon aggódik, mert július elejére 20 önkéntest vár, és nem tudja őket hol elszállásolni. Ezért minden erőnket összeszedve nekikezdtünk egy meredek domboldalt kiegyenesíteni Sam háza mellett, csákánnyal, ásóval, amivel érjük. Erre az egyenes területre szeretnénk majd egy nagyon olcsó költségvetésű házat építeni (a szerkezet fából, falak fémlemezből, 4 ablak, 2 ajtó, 2 szoba). Keményen dolgoznák most is, csak a tífuszláz keresztbe tett. Ez a ház szintén nagyon fontos lenne a jövőre nézve, ha majd csapattal visszajövök ide a következő nyáron, lakhatnánk ott. Samuel most is viccesen azt mondja, hogy ez az én házam lesz, mert én vagyok az első önkéntes. Eléggé eregetjük az álmokat a főnökkel, mikor megállunk a munkából egy porridge-ra, hogy majd hogy fog kinézni a ház, szép kerttel, függőágyakkal a fák között, zöldséges kerttel, kecskefarmmal, stb. Jövő, jövő... Szóval ilyenekre szeretnék majd gyűjteni. Ez hosszútávon nagyon sokat segítene, mert a szervezet jövője tulajdonképpen nagyrészt önkéntesek kezében van, akiket valahogy el kell szállásolni.

  • Búcsúzom. Olvassátok az előző két újonnan írt bejegyzést.

2010. április 9., péntek

Fergeteges kecskevadászat

Ingszakító, bőrhorzsoló, koránkelős kecskevadászat! A házigazdám egyik kecskéje (legyen neve: Idióta) késő este elszakította béklyóit, és nekirohant a szabadságnak. Sajnos este nem sikerült elkapnunk, így hát reggel fogtunk neki a vadászatnak. Nagyon fontos begyűjteni az elkóborolt kecskét, mert különben tönkreteszi a szomszédok kertjeit, lerág mindent, s akkor a szomszédok mérgesek lesznek, s akkor konfliktus helyzet esedékes, s akkor az nem jó.
Így hát ma reggel mindenki pizsamában és elszántan, stratégikus tervekkel a fejében sarokba próbálta szorítani, majd rávetni magát a szökevényre. Valahogy mindig kicsúszott vagy fürgén kiugrott kezeink közül (pedig már nagyon beleéltem magam, hogy rávetem magam, elkapom, és akkor én leszek az ünnepelt hős... sajnos az én kezeim közül is kicsúszott Idióta). Szóval miközben itt írok, Idióta, a rég várt, s most hirtelen patáiba pottyanó szabadságtól eszeveszetten ugrándozik valahol, és valószínű szomszédok káposztáit rágicsálja. Remélhetőleg délután elcsípjük a frakkját!

Ezen kalandos események gondolkodásra, ezt követően pedig álmodozásra késztettek. Kérdezősködni kezdtem a kecskékről, azok ügyeiről, bajairól, gondozásukról, stb. És igen, elhatároztam, hogy idővel a szigeten elindítok egy kecskebizniszt (ez lehet akar a jövő, vagy az azt követő év), ami mint nemrég kiderült, rendkívül jövedelmező tud lenni, ha az ember hozzáértően műveli.
Az egyik legfontosabb tényező, ami nagyban akadályozza a kecskék virágzó bizniszét a szigeten, az két dologból tevődik össze: a kecskék nem szeretnek megkötözve lenni! Ez sok mindenben akadályozza őket. Például a kötelekbe gabalyodás miatt a vemhes kecskék gyakran elvetélnek és emiatt nem tudnak megfelelő számban szaporodni. (Ez már kétszer is megtörtént a gazdám kecskéivel). A másik dolog, hogy nem szeretik az esőt, és ha nincs egy hely, ahol meghúzódhatnak az eső elől, boldogtalanok lesznek, és melyik az az élőlény, kérdem én, akinek boldogtalanul, záportól megverve, kedve van szaporodni.
Tehát az első lépés, ezen problémák megelőzésének fényében, egy nagy terület megfelelő körbekerítése (hogy a kecskéket ne kelljen megkötni, s szabadon ugrálhassanak), valamint egy eső elleni fedezék felépítése lenne. Összesen, ez nem kevés pénz itteni viszonylatban, ezért a szigeten csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.
Ha ezek a dolgok megvannak, már csak a kecskegidák megvásárlása marad hátra, amelyek ára, 6 és 9 euró között mozog. Egy felnőtt kecskét pedig 20-30 euróért lehet eladni. Tehát, értitek? Látjátok? Ez egy hosszútávú biznisz, ami a későbbiekben nagyon sokat segítene a közösségnek. Szóval ilyen terveim vannak. Ha az Öreg is megsegít, hátha összejön valahogy. Amúgy azért érdemesebb kecskékkel, és nem szárnyasokkal foglalkozni, mert a kecske sokkal rezisztensebb, és nagyon nehezen betegedik meg. Nahát, nocsak, ilyeneket tanul meg egy füstös városi ficsúr ezen a jópofa szigeten. Mit szóltok az ötlethez? Szaporodjanak azok a kecskék, nem? Há' de!

Most mennem kell, de nemsokára jelentkezem újabb történetekkel. Hogy hogyan ismerkedtem meg a folyton beszélő, de jó dolgokat mondó, elszánt és törekvő amerikai misszionáriussal, és hogy hogyan alakulnak a FC Sargy Stars dolgai, meg effélék.

Annyit még elárulok, hogy a támogatásból eddig sikerült könyveket (angol, szuaheli, meg matek) vásárolni, ezenfelül pedig hosszas alkudozás után, megrendeltem a focimezeket, és az összeg felét már ki is fizettem. Jajj, és még vettem két focilabdát, hogy az edzés gördülékenyebb legyen, és hogy a lurkók mosolyogjanak. Ezekről, meg a jövőbeli tervekről majd részletesebben és képekkel beszámolok a jövőhéten. Még egyszer köszönöm nektek teljes szívemből!

Ahojj. Szervusztok. Oriti.

U.I.: Remélem délután sikeresen elkapom (IGEN! ÉN!) Idiótát! Valamit kitalálok, hiszen annyit stratégóztam, rizikóztam, számháborúztam, capture the flag-eztem életemben, hogy egy kecske, ami amúgy nem csinál tavaszt, csak nem fog keresztbe tenni nekem! Muhuhauhuahuhauhaua...
Related Posts with Thumbnails