Önkéntes tábor Kenyában

Képek és beszámolók a Van egy téglám Kenyában projekt önkéntes táboráról.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jövőbeli tervek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jövőbeli tervek. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 14., hétfő

Budzsett a közelmúltból

Budzsett az elmúlt napokról, hetekről, hogy lássátok, naponta kb. mire költök (100 Ksh=1 euro kb.)


30/05/2010

1500 Ksh – 2 baksz üdítő+cukorka a gyerekeknek a rendezvényre (csapat és focipálya avató ünnepség)

1000 Ksh – tea+mandazi a rendezvényre

60 Ksh – Xerox-diplomák, program, meghívó levelek

130 Ksh – biciklijavítás

25 Ksh – internet


28-29/05/2010

2000 Ksh – munkások fizetése

1000 Ksh – bankszámla megnyitása a szervezetnek

500 Ksh – mobil feltöltés

25.400 Ksh – ajtók meg ablakok megvásárlása

1000 Ksh – munkások fizetése (akik a köveket készítik)

215 Ksh – elemek a kamerába

25 Ksh – szalmakrumpli a városban (néha muszáj…)

100 Ksh – kenyér meg tea a vendégeknek (Ryanék)


26-27/05/2010

500 Ksh – cement szállítása teherautóval várostól a faluig

500 Ksh – cement szállítása motorral falutól a házig

50 Ksh – mobil feltöltése

150 Ksh – munkásoknak

200 Ksh – városban megfenni a vésőket

650 Ksh – még egy 10 kg-os kalapács

600 Ksh – nagy véső

2050 Ksh – vízum megújítása

22-25/05/2010

1000 Ksh – szekér bérlése a szállításokhoz

750 Ksh – szekér defektes kerekeinek vulkanizálása+ egy új belső

1730 Ksh – postai költségek

20 Ksh – biciklijavítás

35 Ksh – Internet

59.640 Ksh – 28 zsák cement, 45 drb. bádoglemez a tetőnek + szegek

400 Ksh – kaja a munkásoknak

60 Ksh – 3 cola

50 Ksh – mobil feltöltés


18-20/05/2010

1000 Ksh –munkások

80 Ksh – szalmakrumpli az edzőkkel

50 Ksh – mandazi+tej

100 Ksh – internet

100 Ksh – ebéd a városban (néha, ha sok dolgom van a városban, muszáj ott egyek valamit)

100 Ksh – 2 zsák a focipályának (erózió megfékezése)

200 Ksh – telefon

200 Ksh – pikipiki

15-18/05/2010

200 Ksh – egy falubeli iskolának megszervezett fundraising

1000 Ksh – munkások+kaja

100 Ksh – wc papír+fogpaszta

Nagyobb összegek + összesítések

59640 Ksh – cement+tetőzet+szegek

25400 Ksh– ajtó meg ablakok

7430 Ksh– összesen munkásoknak bér+kaja nekik

10.000 Ksh – kamera

3000 Ksh – Trackshut edzőknek

3350 Ksh – Pikipiki + biciklijavítás + egyéb utazási költségek az utóbbi 1 hónapban

1465 Ksh – kaja + személyes költekezések (wc-papír, fogpaszta) az utóbbi hónapban

550 Ksh – orvosi költségek az utóbbi hónapban nekem, meg a körülöttem lévőknek

3000 Ksh – szülinapom megszervezése

2600 Ksh – focicsapat és pálya-avatás megszervezése

1730 Ksh – postai költségek (majd meglátjátok…:P)

2750 Ksh – megvásárolt anyagok szállítása+szekér bérlése+annak javítása

4920 Ksh – szerszámok (2 nagy kalapács, 5 véső, 1 kis kalapács, 1 fűrész, szegek)

2160 Ksh – barkács (ragasztó, aracset, szkoccs, lufik)

Megj.: Ezek közül néhányat már említettem korábban is, de itt láthatjátok összesítve.


A napokban kifizetett és kifizetendő összegek:

Téglavásárlás: 3200 db. + szállítás: 36.400 Ksh

Fundik, kőművesek fizetése: kb. 20.000 Ksh

R6 round bars, binding, polythen paper, twisted iron, wall pass: 15220 Ksh

Homok, víz, téglák, kövek szállítása, kövek törése: ezt még nem tudom, hogy mennyi, de ez is meglesz kb. 10.000 Ksh


Szóval a támogatásból ezeket még valahogy kihúzzuk remélem, aztán, mint már korábban említettem, hátramarad:

Tetőzet, vakolás, padlócementezés, festés, belső ajtók, …


EROCAMAN O VADUA, NYAMINUA!!!

(thank you brothers and sisters!!!)

2010. április 30., péntek

Találkozás a svédekkel és más projektekkel

...éppen egy tyúk nyakát nyiszitelem egy rossz késsel...
...kár, hogy nem látszik a tyúkszem a lábamon, ami kiugrott nyiszitelés közben (figyelem: enyhe túlzás!)
..."svéd asztal":)...
Meghívtuk a Svédországban tanuló önkéntes jányokat... Csirkét meg marhát készítettünk nekik, aztán kiderült, hogy vegetáriánusok egytől-egyig... Privát bajuk. Tetszett nekik a projekt, megígérték, hogy a svédországi önkéntes iskolán keresztül önkénteseket meg támogatást próbálnak majd szerezni nekünk.

Samuel a biogázban...

Phoebe Ausztráliából... igazi csatangoló ficsúrlány... körbetekeregte a félvilágot egyedül...
...ez a biogáz termelő latrina-együttes, amit korábban említettem... (körbe WC-k meg tusolók)
Samuel meg egy brazil önkéntes lány...
...hintaaa faricskaaaaaaaaa...
Kalapos Miranda meg egy barni...
..kőhordó, kőpadcsinaló kőasszonyok...
...a rövid haj okozta hosszú eszemmel egy munkás ács testébe bujtattam művész lelkemet... hahhahahahha
...ez egy "ballancing pole"...
...a hinta...
...kőpadok, ahol pihenni lehet zig-zagban... tetszett az ötlet, és egyszerű felépíteni... amit itt láttok, azt nők építették.
...sárkályha, amivel nagyon finom kenyereket lehet sütni... ilyen is lesz nekünk becsületszavamra...
Wilfred is eljött velem segíteni...
...ez egy kis fedett homokozó lesz a kölköknek...
...meghívott zenészek... A játszótér építéséhez... ez a projekt, ahova meghívtak minket segíteni, és sok ötletet gyűjtöttünk. Élveztem az ujjakra felszerelt pléh pengetőket...

2010. április 20., kedd

Na egy kis budzsetta

Na gyorsan: Tífuszláz, fuccs, elment, tenyeremen a bőr keményedik. A vasárnap jó hangulatban telt. Megint prédikáltam, mostmár magabiztosabban, a helyi templomban. (Ez most sátán-mentes volt.) Röviden, velősen, történetekben, egyszerű szavakkal, fogalmam sincs mennyire őszintén.

Tegnap este Samuellel egy kis budzsetet összeállítottunk az álmainkról. Úgy döntöttem, hogy bemásolom ide a blogra, mert sose lehet tudni, milyen támogatók kerülhetnek így a szervezetnek. Az összegeket ne adjátok össze, mert megijjjedtek. Éppen azért írok külön árakat mindenre, hogy lássátok, miből tevődnek össze a dolgok. Fontossági sorrendbe állítom.
Úgy döntöttünk, hogy mégsem a legolcsóbb költségvetésű házat húzzuk fel. Legalábbis, ami a szerkezetet illeti. Felhúzunk egy stabil, jó minőségű fa-szerkezetet gerendákból, és a falakat egyenlőre olcsón, fémlemezekből állítjuk fel. Később majd lehet téglából, ha megengedhetjük magunknak. De így legalább az alap meg a szerkezet meglesz, és nem kell azt is később lecserélni.

Az árakat szakember állította össze(e=euro):

Roofing Nails: 7 kg, 14 e\kg
Wire Nails: 5": 1 kg, 1,2 e\kg
6": 5 kg, 6 e\kg
3": 2 kg, 2,4 e\kg
2": 1 kg, 1,2 e\kg
Gerendák:
1. 3*2: 70 e
2. 2*2: 65 e
3. 6*1: Facia boards: 33,6 e
4. Sedear poles: 34 drb.: 119 e
5. Iron sheet: 42 drb.: 285,6 e

Cement a padlónak, meg az alapnak: 25 zsak.(9 e\zsak)

Ablakok(3*3 lab): 4 ablak: 4*30 e: 120 e

Ajtó: 2 ajtó: 140 e

Latrinák: 180 e

Itt megemlítek egy jó ötletet, amit Vasárnap meg hétfőn láttam egy másik projektnél, amit meglátogattunk Samuellel: Egy kör alakú épület, budikkal meg tusolókkal, középen egy nagy tartállyal, amibe a ganyé megy. (most becsületszavamra nem jut eszembe szebb szó, és nincs időm gondolkozni). Az ott keletkezett gázakat pedig csövekkel kivezetve főzőgáznak használják fel. A maradék trágya megy komposztnak. Tehát minden felhasználódik jóformán. Nagyon tetszett az ötlet.

Víztank: 500 e. (beszereléssel, ereszfelszereléssel együtt)

Tusolófülkék: ide még nem tudok árakat.

További dolgok amikre még szükség van:

- asztalok, ágyak, emeletes ágyak, polcokhoz deszka, ágyneműk, matracok, moszkitó-hálók, műanyag vagy bármiféle székek, szekrények.

Hagyományos kis kunyhó a háznak udvarán: 500 e. Az ilyen nagyon jól néz ki, és hűvös, kellemes.

Kerítés: ez egy nagyon fontos, csak drága dolog. Egy megfelelő kerítést a földterület köré, egy olyan 1000 euróból lehetne felhúzni.

Kis farm, kerttel, tyúkokkal, kecskékkel:

- gyümölcsfák: avocado, mango, papaya, banán, mindezek nagyon olcsón kaphatóak: 0,2 e\seedling
-zöldségek: olcsó
-teaültetvény: olcsó
-tyúkol
-kecskék (ezekről már beszéltem korábban)
-komposzt

Játszótér gyerekeknek

Végül pedig nagy. kedvenc álmaim, az "okosságok":

- komposzt: kevés embernek van tudása errefelé a komposztról, pedig hihetetlenül megnövelné a termékenységet, és nagyon olcsó a költségvetése. Az interneten jó komposztrecepteket lehet kapni, akinek van ideje, állítson össze anyagot, tervet, költségvetést róla, s küldje át, hogy nekem már csak nyomtatni kelljen.

- vízszűrő: ezt is a meglátogatott projektnél láttam: 2 veder, egy alul, egy felül, a felső lyukas alul, benne szén, kavics, homok rétegenként, a rétegek között pedig kis-szemű háló. A tóból hozott vizet beleöntik a felső vederbe, és átszűrődik az alsó vederbe. A vizet előtte napon hagyják néhány órát, így a baktériumok 50 százaléka elpusztul. A víz szűrés után iható!!! Ez azért jó, mert én például szerekkel kezelt vizet iszok, ami hosszútávon nagyon egészségtelen. Így, szűréssel, a szerek nélkülözhetőek. Erről is nézhet valaki recepteket az interneten. A költségvetés nagyon olcsó, és ha meggyőzzük az embereket, hogy ezt használják, nagyot csökkenne a betegségek (giliszták, tífuszláz) száma. Az emberek errefelé csak úgy minden nélkül isszák a tó vizét, szereket pedig pénzhiány miatt nem vásárolnak.

- napenergiával működő sütő, vízforraló: akinek van ideje nézzen ehhez is ötleteket, nagyon sokat (tüzifát, gázt, időt) meg lehet spórolni ezzel az egyszerű szerkezettel. Jóformán csak egy nap fele fordított, napfényvisszaverő anyaggal borított tartályról, vagy "nagy tányérról" van szó, amibe akár húst sütni, akár vizet forralni is lehet.

-napelemek: kis napelemek: 90 e
nagyok: 400-500 e

- biciklitekervényes áramtermelő: erről az amerikai misszionárius mesélt nekem. Ha egy olyan órát tekered a szerkentyűt, utána 2-3 órán keresztül lesz áramod, valami ilyesmi.

Megj. az okosságokhoz: a www.instructables.com oldalon sok efféle hasznos dolgokat lehet kapni.

Na olvassátok, gondolkozzatok, hogy hogyan lehetne még segíteni.

A Sargy Center Rusinga Stars nagyon jó formában van, a purecek nagyon gyorsan fejlődnek. Nemrég a helyezést gyakoroltuk. A kapu sarkaiban elhelyezett lufikat kellett a labdával elkapniuk cukorka fejében. Nagy volt a törekvés.

Mostanában a suliban nem tanítok, csak délutánonként edzek. Délelőtt csákányozok, lapátolok. De a suliba is be kéne nézzek, mert a lányokkal mostanában nem foglalkoztam, és egy kicsit biztos haragszanak rám ezért. Úgyhogy valami origamit vagy gyöngyfűzést összedobok a közeljövőben.

Még mi történt? Tegnap s tegnap előtt meghívtak egy másik projekthez, hogy segítsünk egy játszótér felhúzásában. Ilyen közmunka volt. Nagyon jó élmény. Sokmindent eltanulhattam tőlük. Erről nemsokára fogok képeket feltenni.

A kamerám az utolsókat rúgja. Már csak úgy tudom bekapcsolni, ha előtte néhányszor felpofozom vagy odaverem valami keményhez és dudoroshoz. Nem tudom mi lesz.

Meghalt 26 évesen 2 diákomnak (testvérek) az anyja. Hétvégén temetés. Még 2 félárvából teljes árva lett. A nővel 1 hete beszéltem néhány szót, akkor azt mondta fáj a feje. A halál okát nem lehet tudni.

Ma este meccset nézünk a falu mozijában. Barcelona-Intermilan.

Na, nem tudom még mit írhatnék, úgyhogy most egyenlőre abbahagyom.

Szervusztok.

2010. április 14., szerda

Informaciok, pontokba szedve

Naplementék és Obama.
Emlékeztek? Meséltem, hogy John barátom a szüleimről akar elnevezni eukaliptuszfákat. Hát a táblácskákat el is készítette, de a fákat még nem sikerült még megvennie. Addig is a gyerekek szórakoznak vele. Hát nem aranyosak? Becsületszavamra.......
A kalapomat Wilfrednek adtam, mert úgy néz ki benne, mint Tamás báttyó kunyhója. Legalábbis engem rá emlékeztet.
Egy kép a mostani családomról. Itt mindenki fáradt. A két feleség a két szélén.
Itt lesz a kunyhóóó... Hahhahahahaha... Nagy munk(h)a, valószínű május végéig mind csak ásni fogunk. Egy 15 x 30 láb méretű házacskát szeretnénk ide felhúzni.
Május végéig izmos leszek.
Füvet fogunk ültetni a kiásott, majd elhordott földbe. Az elhordott föld lesz a ház "terasza".
Itt lesz a ház + a terasz.
Döcög, burrog, recseg, kattog, nyikorog, énekel, kancsalodik, 30 kilós, de az enyém...
Ezeknek a könyveknek a gyerekek rendkívül fognak örülni, főleg a "story book"-oknak, melyek olvasásával könnyen fejleszthető angol nyelvtudásuk.
  • Szinte egy hónap szárazság után tegnap végre esett egy kicsit az eső, de ez még mindig nem elég a növényeknek. A papaya-fák száradnak. A víztank még mindig szinte teljesen üresen áll.


  • Elkaptam az első komolyabb betegséget: tífuszláz. (Pedig be voltam oltva ellene). Hála Istennek, időben elmentem orvoshoz a tünetekkel (hasmenés, gyengeség, fejfájás), így nem veszélyes. Kaptam 200 mg oltást, most meg 10 napos gyógyszeres kezelés alatt vagyok. Jól érzem magam. Egyáltalán nem durva. A gyógyszerek elég drágák voltak (11 euro). A támogatásból érkezett pénzt használtam fel, remélem nem haragudtok meg.

  • Megjavíttattam Samuel régi biciklijét.(13 euróba került). Ezt használom mostanában, így nagyon sok pénzt megspórolhatok, mert nem kell a pikipikit (motor) fizessem a városig, ami oda-vissza 1 euro. Ez hasznos mind nekem, mind Samuelnek, mind pedig a következő önkéntesnek. Nagyon vagány tekerni a poros, köves úton. Persze mindenki röhög rajtam, hogy a muzungu biciklizik.

  • A támogatásból 30 euro értékben könyveket vásároltunk a gyerekeknek: matek, szuaheli, meg angol könyvek. Ezenfelül történetes könyveket (Story books). Küldök Krisztinának képeket, ő majd felteszi.


  • 17 euro értékben 2 további labdát vásároltam a csapatnak. Így az edzés vagányabb, több labdakezelést tudunk oktatni.

  • 70 euro értékben megrendeltem a focimezeket, számokkal, csapat név felirással. Zöld, fehér gallérral, kapusoknak piros. Május elejére várhatóak.

  • További pénzeket internetre, pikipikire, gyógyszerekre költöttem.


A maradék pénz pedig valószínű az alábbi projektre fog menni


Ami NAGYON FONTOS ÉS TERVBE VAN VÉVE: Samuel nagyon aggódik, mert július elejére 20 önkéntest vár, és nem tudja őket hol elszállásolni. Ezért minden erőnket összeszedve nekikezdtünk egy meredek domboldalt kiegyenesíteni Sam háza mellett, csákánnyal, ásóval, amivel érjük. Erre az egyenes területre szeretnénk majd egy nagyon olcsó költségvetésű házat építeni (a szerkezet fából, falak fémlemezből, 4 ablak, 2 ajtó, 2 szoba). Keményen dolgoznák most is, csak a tífuszláz keresztbe tett. Ez a ház szintén nagyon fontos lenne a jövőre nézve, ha majd csapattal visszajövök ide a következő nyáron, lakhatnánk ott. Samuel most is viccesen azt mondja, hogy ez az én házam lesz, mert én vagyok az első önkéntes. Eléggé eregetjük az álmokat a főnökkel, mikor megállunk a munkából egy porridge-ra, hogy majd hogy fog kinézni a ház, szép kerttel, függőágyakkal a fák között, zöldséges kerttel, kecskefarmmal, stb. Jövő, jövő... Szóval ilyenekre szeretnék majd gyűjteni. Ez hosszútávon nagyon sokat segítene, mert a szervezet jövője tulajdonképpen nagyrészt önkéntesek kezében van, akiket valahogy el kell szállásolni.

  • Búcsúzom. Olvassátok az előző két újonnan írt bejegyzést.

A misszionáriusok, de tényleg

Ezektől az emberektől aztán tényleg tanulhatnánk. Ezekkel az emberekkel a Tanzániától hazáig vezető úton találkoztam. Egyedül bonyodalmas és félelmetes lett volna megtenni ezt a hosszú, éjszakai-átszállásos utat, de így meg se penderítettem. Ryannal, a mwanzai buszállomáson találkoztam. 31. életévét tapossa, és nagyon lelkesen beszél Istenrél. Persze egy kicsit amerikai stílusú lelkesedéssel, de ez most egyáltalán nem zavart, sőt irigylésre méltó volt a dolgokhoz való hozzáállása. Egészen Kisumuig beszélgettünk őszintén, érdekesen, mindenről. Amúgy ő is Kenyában önkénteskedik, szintén egyedül, egy Bibliaiskolában tanít huszonéveseket. Azért élvezem a pofáját, mert amelett, hogy farmgazdálkodással is foglalkozik, hogy javítson a bentlakó diákok étrendjén, attól sem riad vissza, hogy idegenekkel leálljon beszélgetni, és csak úgy csípőből hirdeti nekik Isten igéjét, mindent egyszerűen és jól elmagyaráz. Punktum.
Mikor megérkeztünk Kisumuba, buszon való beszélgetéseink témáit, meg kérdéseimet véve alapul, három könyvet vásárolt nekem egy keresztény könyvesboltban. Ezeket a szigeten már szétosztottam a barátaimnak, egyet megtartva magamnak. Majd miután mindenki befejezi sajátját, cserélünk magunk között. Nem Rejtő-könyvek ezek, de azért olvasgatom őket, igaz kissé nehézkesen.
Misszionárius barátomat meghívtam a szigetre, hogy kicsit nézzen körül, mivel is foglalkozunk, milyen az iskola, hogy edzem a bikficeket, efféle dolgok. Megtetszett neki a sziget, megígérte, hogy visszajön. Egy Jézus-filmet szeretne vetíteni a szigetlakóknak, majd beszélgetést kezdeményezni a látottak alapján.
Miután már elhagyta a szigetet, vettem észre, hogy szobámba felejtette az igehirdető-zakóját. Isten arról is gondoskodott tehát, hogy ígérete biztosan beteljesedjen. Mert az Ő útjai kifűrészelhetetlenek...Nem...kifürészke... elfürészelhetetlen... Nem, na... szóval jópofák.

A második misszionáriussal a határon találkoztam. Ő egy tanzániai rendőr, aki egy bizonyos csipogó masinériával mindenkit leellenőrzött, hogy nem-e hord magával fegyvereket. (A 20 centis késemet, mely a táskámban lapult, nem sikerült detektálnia). Igazi bohóc volt. Mindenkit megnevettetett, egytől-egyig. Viccesen benézett az emberek simléderes sapkája alá, hogy nem-e ott rejtettek el valamit, mindenkinek odamondott valami tréfásat. Igaz, nem értettem miket mondd, de én is a "közönséggel" együtt nevettem, mert még így is nagyon vicces volt. Felszállt a buszra, folytatta a műsort. Aztán egy idő után, miután már mindenki jól megkedvelte, és szívébe zárta ezt a "fülig jókedvű" embert, Jézusról kezdett beszélni. Egyszerre csak azt vettem észre, hogy néhány sorral a hátam mögött egy nő elővesz egy Bibliát a bohóc kérésére, és felolvas valamit belőle. Majd a bohóc beszélni kezdett, egyszerűen, viccesen. Egy nő fordított nekem, így valamiket én is megértettem. Aztán odajött hozzánk egy keveset. Telefonszámot cseréltünk, megígérte, hogy majd egyszer felhív. Hát, most valamelyik nap fel is hívott, s csak annyit mondott: God bless you, my friend!

Ilyen volt a második misszionárius. Egy rendőr-bohóc, csipogó masinériával.

2010. április 9., péntek

Fergeteges kecskevadászat

Ingszakító, bőrhorzsoló, koránkelős kecskevadászat! A házigazdám egyik kecskéje (legyen neve: Idióta) késő este elszakította béklyóit, és nekirohant a szabadságnak. Sajnos este nem sikerült elkapnunk, így hát reggel fogtunk neki a vadászatnak. Nagyon fontos begyűjteni az elkóborolt kecskét, mert különben tönkreteszi a szomszédok kertjeit, lerág mindent, s akkor a szomszédok mérgesek lesznek, s akkor konfliktus helyzet esedékes, s akkor az nem jó.
Így hát ma reggel mindenki pizsamában és elszántan, stratégikus tervekkel a fejében sarokba próbálta szorítani, majd rávetni magát a szökevényre. Valahogy mindig kicsúszott vagy fürgén kiugrott kezeink közül (pedig már nagyon beleéltem magam, hogy rávetem magam, elkapom, és akkor én leszek az ünnepelt hős... sajnos az én kezeim közül is kicsúszott Idióta). Szóval miközben itt írok, Idióta, a rég várt, s most hirtelen patáiba pottyanó szabadságtól eszeveszetten ugrándozik valahol, és valószínű szomszédok káposztáit rágicsálja. Remélhetőleg délután elcsípjük a frakkját!

Ezen kalandos események gondolkodásra, ezt követően pedig álmodozásra késztettek. Kérdezősködni kezdtem a kecskékről, azok ügyeiről, bajairól, gondozásukról, stb. És igen, elhatároztam, hogy idővel a szigeten elindítok egy kecskebizniszt (ez lehet akar a jövő, vagy az azt követő év), ami mint nemrég kiderült, rendkívül jövedelmező tud lenni, ha az ember hozzáértően műveli.
Az egyik legfontosabb tényező, ami nagyban akadályozza a kecskék virágzó bizniszét a szigeten, az két dologból tevődik össze: a kecskék nem szeretnek megkötözve lenni! Ez sok mindenben akadályozza őket. Például a kötelekbe gabalyodás miatt a vemhes kecskék gyakran elvetélnek és emiatt nem tudnak megfelelő számban szaporodni. (Ez már kétszer is megtörtént a gazdám kecskéivel). A másik dolog, hogy nem szeretik az esőt, és ha nincs egy hely, ahol meghúzódhatnak az eső elől, boldogtalanok lesznek, és melyik az az élőlény, kérdem én, akinek boldogtalanul, záportól megverve, kedve van szaporodni.
Tehát az első lépés, ezen problémák megelőzésének fényében, egy nagy terület megfelelő körbekerítése (hogy a kecskéket ne kelljen megkötni, s szabadon ugrálhassanak), valamint egy eső elleni fedezék felépítése lenne. Összesen, ez nem kevés pénz itteni viszonylatban, ezért a szigeten csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.
Ha ezek a dolgok megvannak, már csak a kecskegidák megvásárlása marad hátra, amelyek ára, 6 és 9 euró között mozog. Egy felnőtt kecskét pedig 20-30 euróért lehet eladni. Tehát, értitek? Látjátok? Ez egy hosszútávú biznisz, ami a későbbiekben nagyon sokat segítene a közösségnek. Szóval ilyen terveim vannak. Ha az Öreg is megsegít, hátha összejön valahogy. Amúgy azért érdemesebb kecskékkel, és nem szárnyasokkal foglalkozni, mert a kecske sokkal rezisztensebb, és nagyon nehezen betegedik meg. Nahát, nocsak, ilyeneket tanul meg egy füstös városi ficsúr ezen a jópofa szigeten. Mit szóltok az ötlethez? Szaporodjanak azok a kecskék, nem? Há' de!

Most mennem kell, de nemsokára jelentkezem újabb történetekkel. Hogy hogyan ismerkedtem meg a folyton beszélő, de jó dolgokat mondó, elszánt és törekvő amerikai misszionáriussal, és hogy hogyan alakulnak a FC Sargy Stars dolgai, meg effélék.

Annyit még elárulok, hogy a támogatásból eddig sikerült könyveket (angol, szuaheli, meg matek) vásárolni, ezenfelül pedig hosszas alkudozás után, megrendeltem a focimezeket, és az összeg felét már ki is fizettem. Jajj, és még vettem két focilabdát, hogy az edzés gördülékenyebb legyen, és hogy a lurkók mosolyogjanak. Ezekről, meg a jövőbeli tervekről majd részletesebben és képekkel beszámolok a jövőhéten. Még egyszer köszönöm nektek teljes szívemből!

Ahojj. Szervusztok. Oriti.

U.I.: Remélem délután sikeresen elkapom (IGEN! ÉN!) Idiótát! Valamit kitalálok, hiszen annyit stratégóztam, rizikóztam, számháborúztam, capture the flag-eztem életemben, hogy egy kecske, ami amúgy nem csinál tavaszt, csak nem fog keresztbe tenni nekem! Muhuhauhuahuhauhaua...
Related Posts with Thumbnails