Önkéntes tábor Kenyában
Képek és beszámolók a Van egy téglám Kenyában projekt önkéntes táboráról.

...kitolok vele úgy is. Viszem a Főőőőőőődet...

A főnök is rátett egy lapáttal (Samuel Okomo... a Sargy Community Development lelkes vezetője)

...hogy az eső ne mossa el...

A pályán a Nagy Lyuk Betömése. Ez úgy hangzik, mintha legalább egy újabb időszámítás kezdődne ettől az eseménytől szamítva.


A kapu-haló készítése. Hihetetlen gyorsan csinálják. El is mosódott a keze a képen.

Első edzés. Itt még rongylabdával, amit nájlonokból, és kötélből csinálnak. Fogok ilyet hazavinni.

Edzés után, fáradtan, víz nélkül. Az első edzésre elfelejtettünk vizet vinni, de a következőkön már hoztunk magunkkal, igaz nem volt a legtisztább.(balról jobbra: Nigger (hogy adhattak ilyen nevet?!), Sheldon, Kennedy, Gideon, Henry, Gilbart, tovább nem látom)

Gregory, a kapus. Még kell fejlődjön, de legalább elhatározta, hogy ő lesz a kapus.

Ez Beckham. Tényleg ez a neve. Akaratos. Jól játszik. Lesz belőle etwas. Slicce nincs.

Szöglet.

Én is beálltam görbén, soványan.

A labda ünnepélyes átadása. Köszönet a támogatásért.

Ez itt a Rusinga Sargy Stars, a három edzővel, Jhon, Wilfred és én. Háttérben a kapu, a hálóval, előtérben a boldog focilabda. Mindezt az első támogatásból sikerült megvásárolni. Köszönet. Smekkerek. Kedvesek. Vagányak.

A három edző. A kalapos vagyok én. A kapu, a hálóval, meg a labda nagy népszerűségnek örvend. Johnnak (bal kék) van már edzői tapasztalata, ő maga is jól játszik, a vonalakat a pályán ő kapálta be különös szakértelemmel és a kapával. Középen Wilfred, 19 éves, befejezte a középiskolát, egyetemre nincs pénze. Okos, kedves, jól beszél angolul, a szigeten ő barátom. Meg John. Velük szoktam fürödni meg úszni menni edzés után.

Itt a purecek szaladgálnak fekete-fehéren. Háttérben a tó, van egy kis lejtése balra, ott szoktam vízisízni lefelé. (Wicc-wicc).

Itt a purecek szaladgálnak színesen. Ezek mindenféleképpen tudnak. Edzői utasításokat követtek: "Most szaladjatok fekete-fehéren!", "OK. Tapsra színesen!". Nagyon tehetségesek. Tudnak. (Wicc-wicc). Mezítláb játszanak, ami időnként nagyon kellemetlen. Egyik csapat pucér, a másik sajnos az iskolai egyenruhában játszik, mert nagyjából ez az egyetlen ruhájuk. Nagyon rongyos, szakadt. Remélem a legközelebbi támogatásból sikerül majd sportmezeket, esetleg, cipőket venni.
Több sikertelen próbálkozás után végre sikerült a szülőknek telefonon elérni Balázst. Örömhírt mondó beszélgetés! A nemrég kapott támogatásból megvehette a focilabdát, és a háló anyagát, amiből szorgos halászok megfonták-kötötték a kapu labdafogóját... Nagy az öröm, minden lurkó (fiúk-lányok) focizni akar, alig bírja beosztani a csapatokat a testvérem. Éljen a sport!
Azt már láthattátok a képeken, hogy Balázs jól leégett (nem csak anyagilag:))! Most az égési sebeit kezeli(k), amik kezdenek leszáradni, és ebből a bajból is kilábalóban van.
Még történtek izgalmas kalandok ott a kis Rusingán az elmúlt szép vasárnapon, de majd erről ő fog beszélni bővebben. Megígérte, hogy Tanzániából majd hosszú leveleket ír, alapos beszámolóval csitítja kíváncsiságunkat.
Addig is maradok hűséges tudósítótok,
Krisztina